Szombaton megvolt a Mopedrally, de még nem írhatom meg, mert a kronológiai sorrendben még csak ott tartunk, hogy megvettem a másik robogót is. (Pedig lesz ám videó meg minden!)

A Motowell mellé ugyanis eleve kellett még egy. Eredetileg úgy volt, hogy a barátnőm jön velem, de végül nem vállalta, ami így utólag, rutin híján nem baj – azért a Mopedrally-hoz kell tudni egy kicsit motorozni. Ő meg múltkor ráült, életében először, és ki akarta vinni a falat a garázsban. Majd szakszerűen megállapította, hogy a robogók szarok. Hja, hát a nők ilyenek.

Eredetileg Norbi szervezett volna egy másodpéldányt: szólt pár hónapja, hogy az egyik csurgói ismerősének köll a pénz, így elpasszolná a Norbi által felújított Honda Dióját 30 rugóért. Mondtam, hogy hozza bátran, megveszem. Ha meg nem kell, eladom valamelyik ismerősnek, aki robogót keres: így, szakadt üléssel, első fék nélkül is megért ennyit. Teltek a hetek, de a Dio nem érkezett meg, mert Norbi mindig a Prelude-jével ment haza a Millennium Combo helyett. Aztán úgy két hete kiderült, hogy a csóka eladta 15-ért, mert baromira kellett neki egy telefonra (!) a pénz. (És a csávót nem kúrták le születése után a Tajgetoszról.)

De sebaj, mondta Norbi, majd ő kölcsönadja a sajátját, amit amúgy is terepezésre használ. Azóta sem láttam. Sem Norbit, sem a robogóját: a telefont nem veszi fel, mert minek az. Cserébe így csúszott le egy 140 ezres Honda CBR 400-ról, mert épp az asszonynak keres olcsó motort.

Közben a csapatom sem volt jó bőrben. Biztosan ismeritek a kezdeti nagy lelkesedés kifogásokká való transzformálódását az időpont közeledtével. Egyedül a Kisrobi mutatott lelkesedést, de ő eleve nem egészen ép. Ez mondjuk megmutatkozik abban is, hogy az utolsó héten jutott eszébe: neki aznap fekvenyomó versenye lesz.

A Motowell vetkőzik a ralira

Maradt Karesz, a gyógytornászom. Ő bevállalta, hogy feljön Debrecenből, és megcsinálja a ralit. Így nem csak azt köszönhetem neki, hogy egyáltalán motorozni tudok, hanem azt is, hogy legalább saját csapatunk lett a környező puhapöcsösség ellenére.

Csakhogy járműje nincs, így mindenképpen kellett egy moped vagy egy robogó. Pénzem nem nagyon, Simsonra például már nem futotta volna. Volt pár érdekes moped: például egy Zündapp, de azt eladták. És általában minden olyan távolságban volt, hogy többe került volna értük lemenni.

Ekkor jött a Fos.

Kifogástalan állapot

Működő robogó 15 ezerért? Sőt lealkudtam 14 500-ra, mert annyi volt nálam apróban. Igen, működő robogó volt, méghozzá egy megboldogult tereprobogó: Yamaha BWS-klón MBK Booster.

Berúgó-visszahúzó gumipók

Egy futár srác használta, így a külseje ennek megfelelő állapotban egy teli moslékos vödör belsejére hasonlított. Persze a blokk sem volt bivaly állapotban, de ment. Önindító nincs, berúgóracsni kaputt, de megoldottam egy gumipókkal. Később, amikor a sztender rugója is eltört, ugyanazt a gumipókot hosszabbítottam meg, így egyszerre funkcionál berúgókar- és oldaltámasz-visszahúzóként.

Kellemes teleszkópszár-görbület a térben

A külső valóban megdöbbentő, de az igazi probléma az első futómű volt: belecsattant valamibe, így el voltak görbülve a teleszkópszárak.

Rozsdamentes dob

Felhívtam VMax Zsoltit, ami szinte lehetetlen vállalkozás - de sikerült! Kivittem a Boostert, szétkapta és profin kinyomta a teleszkópszárakat hidraulikus préssel. El se hittem, hogy a hét elején vásárolt rém hét közepére üzemképes lett! Mondtam is, hogy kibaszásból majd jól bereklámozom: „robogó futóműjavítás VMax Zsoltinál” – valahogy már úgy van vele, mint a nőgyógyász a pinával.

Hogy ne legyek azért maradéktalanul boldog: eddig mindig pöcc-röff volt, de most nem indult be. Csütörtök este volt. Szombaton reggel indulás.

Kipucolt karbival, egyenes első futóművel: szinte új

Pénteken reggel azonnal robogószervizt kerestem a neten, lehetőleg nem túl messze. (Sajnos nekem sem eszközeim, sem helyem nincs ahhoz, hogy akár egy karbipucolást megcsináljak: a közeljövő projektje, hogy béreljek valami garázst.) Felhívtam a Szentendrei úti robogoszerviz.com-ot, bár szinte lehetetlennek tartottam, hogy bevállalják. Mondták, vigyem bátran, délután pedig már hívtak is, hogy megvolt a karbipucolás, gyertyacsere (igen ocsmány állapotban volt) és megcsinálták a berohadt szívatót is. Azt hiszem, nem gondolkodom többet, hova menjek, ha gond van.

Bandi mentségére: a metroszexuális póló ajándék volt, retkelni használatos

Aznap már csak egy dolgom volt: a Winklertől kölcsönkért motoros GPS-hez kellett tápkábelt venni és beköttetni Hifis Bandival. Speckó csati van rajta, ezért kellett gyári kábel, amire a garminos ember 1-2 ezret mondott telefonba - lett az hat is. Később aztán rájöttem, hogy még az én csekély képességeimmel is rámókolhattam volna az akksira, ugyanis direktbe akartam kötni, hogy ne kelljen a gyári kábeleket vagdosni. Az akksi a sisaktartóba került ideiglenesen, mivel eredetileg a lábtartó trepni műanyagjában van a helye és azt leszedtük. Bandi azért nem volt hajlandó szigszalagozni, frankó kis sarukat forrasztott.

Készen álltunk: másnap reggel start a Motowell-lel és a Fossal. Nem akartam Karesszel kiszúrni, így eleve a Fost választottam magamnak, ráadásul hős akartam lenni: az Ember, Aki A Legszarabb Járművel Csinálja Végig.

Hogy hogyan teljesített a sárga szörnyeteg? Hamarosan megtudjátok!

Másnap...