Az Indigan egy amerikai moped és motoralkatrész-gyártó cég, amelynek az első saját alkotása a Diablo fantázianevű motorka. Sokan a legszebbnek azt tartják benne, hogy megmaradt pedálosnak; az én ízlésem épp ellentétes, szerintem ez az egy pont az, ami béna.
Nyilván nem lett volna egyszerű berúgósra alakítani.

A motor tulajdonképpen Derbi alapú. Elsőre a C5 Diablo átépítésének tűnik. Talán innen a Diablo név is. Ez egy kis enduro volt, amit valószínűleg a moped besorolás akkori feltételei miatt gyártottak pedálos kivitelben.

A váz tök ugyanúgy néz ki, de állítólag nem a C5-é, hanem a Derbi Lagunáé. Egyedi ülést gyártottak, előre kapott új futóművet rendes fékkel, hülyegyerek-féktárcsával. A tankot módosították. Természetesen más a kormány, a lámpák és egyéb apróságok.

A blokk kapott egy 75 köbcentis Derbi Metrakit hengerszettet, HPI verseny CDI gyújtást, 24 mm-es Mikuni karbit K&N légszűrővel, TJT versenykuplungot és variátort, valamint egyéb nyalánkságokat. Még a műanyag pedálok is márkásak, ami nem nagyon hat meg, a kipufogó azonban tényleg igényes munka. 

Csak azért nem sorolom fel az összes alkatrészt, mert nekem nincs gőzöm sem, hogy mik ezek. Már persze úgy értve, hogy azt azért biztosan tudom, mi az a variátor, de a Magyarországon beszerezhetetlen tuningalkatrészek kapcsán marha karcsú a lexikális tudásom.

Az inspirációt egyébként az 1973-as Honda Elsinore 125 adta, mert ez volt az egyik készítő, Dan Kastner első motorja. Egy olyan mopedet akartak létrehozni, amivel frankón lehet endurózni.

Látszatra ez biztosan sikerült, ráadásul klasszikusan szép is: inspiráció lehet a Simson-építőknek. És hogy a rögtön felmerülő kérdésre választ adjak: majdnem 100 km/h a vége!