A rockzenészek leginkább a hetvenes-nyolcvanas években pózoltak motorokkal, de robogókkal se előtte, se utána nem volt nagy divat. 

Bo Diddley legendás rock and roll gitáros/énekes/dalszerző volt. Először építtetett szögletes gitárt, először vegyítette a blues és a rock elemeit, inspirálva a későbbi zenészgenerációkat. Ő volt a kivétel abban is, hogy szögletes robogóját a lemezborítóra is feltette.

A Cushman típusai az igazi nagy klasszikusok közé tartoznak, Amerikában a gyűjtők Szent Gráljainak tekintik őket. 1936 és 1965 között gyártottak robogókat, főként a hadsereg számára, így nem véletlen a robusztus felépítés és az igen funkcionális külső. Volt amelyet ejtőernyős bevetésekhez terveztek, így Cushman Airborne néven vált ismertté, más típusokat futár feladatokra szántak.

Az ötvenes évektől készültek kifejezetten utcai változatok is, az akkor „jet” stílusú formatervvel. Ilyen volt a Road King és a Pacemaker is: a fene se tudja, melyik volt a Rock and Roll legendának, főleg hogy alig lehet megkülönböztetni a két típust.

Létezett röpsúlyos kuplunggal, de kézi kuplungos, kétsebességes váltóval is. A gáz ma már furcsa módon fordítva működött, előre kellett tekerni a gázmarkolatot. Nem az egyetlen műszaki kuriózum ez, hiszen 2011-ben furcsa a lánchajtásos robogó, sőt, a Road Kingen ott van oldalt a ki tudja mire használatos kar (tippek?), meg persze a sok pedál, amely közül az ülés alatti, lábtartó trepnire nézőt szemből, a motor mellett állva kellett birizgálni: ez a berúgó.

A blokkok négyütemű, egyhengeres, 318 köbcentisek, 7-9 lóerő körül tudtak. Igazi csettegő, ami kb. 80-as utazóval bírt menni.

Ezek a gyönyörű ritkaságok simán kaphatók Amerikában 4-5 ezer dollártól. Kár, hogy a Cushman ma már csak golfkocsikat és egyéb vackokat gyárt.