Ez kicsit offtopik lesz máma: olyan témát hozott elém a sors, amely megtörténhet robogóval is. (Zácskónak kellett volna megírni, de gondoltam, tehermentesítem, nem is szólok neki inkább, mert Zácskó már a közszolgálati problémák hercege lett, legalábbis őt ba nyaggatja a nyűgjével mindenki.)

Előrebocsájtom, én nem értem a svájci frank hitellel kapcsolatos sírást. Nem kellett ám közgazdász diploma ahhoz, hogy az ember rájöjjön, hogy a 230-as eurós árfolyamszint (ehhez arányosan a frank) nem normális állapot, főleg, hogy előtte mindig jóval magasabb volt.

Tudta ezt főhősünk is, akit nevezzünk Lajosnak, pedig Béla. Nem is nyafog a törlesztőrészlet emelkedése miatt, úgy fogja fel, hogy addig jól járt. Fizetett rendesen a gépért, amit ráadásul vérmotorbuzi megkíméltséggel tart karban. Brutálisan újszerű állapotú, nem csak a kevés kilométer miatt, hanem mert mániákusan gyári állapotban tartja. Nincsen itten kérem tuning kipufogó feltűnési viszketegségből, van helyette tankbőr. A motoron annyi karc van, amennyi rajta volt a szalonban újkorában, de porból talán kevesebb. 

Fizette szépen, pontosan, mint az olajcsere periódus, aztán írt egy levelet a bank.

Kedveset, szépet is írhatott volna, hogy köszönjük a pontos fizetést, köszönjük hogy ennyire szépen vigyáz a hitel fedezetéül szolgáló járműre, de nem csak azért nem ezt írták, mert nem tudják valójában, milyen szép és újszerű a motor, hanem mert csak.

A bank további fedezetet követel inkább.

Értem én, hogy nézik az Eurotax árat, és most a motor értéke már nem fedezi a tartozást, meg az anyjukat sem.

Csakhogy azt a hitelszerződést úgy írták alá, hogy a bank pontosan tudta, mire ad hitelt és annak mi lesz a várható értéke az évek előrehaladtával. Ez a dolguk. Ezt nem az ügyfélnek kell kisakkozni, ő az akkor adott feltételeknek eleget tett. Ezt utólag megváltoztatni, további fedezetet követelni nem gazdasági racionalitás, hanem nettó féregség.

Megérteném én ezt egy rossz adósnál: de nem értem meg egy óramű pontossággal fizető ügyfélnél.

Nem vagyok a hitelek miatt rinyálók pártján. A hitelt vissza kell fizetni, a kamaton meg nem kell sírni, te sem adnád puszira kölcsön a pénzed évekre. A legtöbbeknek előre kellett volna gondolkozni. Bele kellett volna gondolni abba, hogy nincsenek csodák: nem jár minden biztonsági őrnek a százezres fizetésből új Suzuki Swift.

De egy ilyen esetben el kell menni szépen az ügyvédhez és elindítani egy pert, vagy ha neked úgy éri meg (bár mindenképp bukó, hiszen ő is kifizette már azt, ami a gép értéke), visszaadni a motort, hogy helyezzék fel az emésztőrendszerük kimeneti nyílásába.