Hirdetés

image.jpeg

Utolsó kommentek

  • nikarágja: Köbi! Kösz, h felhívtad a figyelmemet az Égéstérben erre a cikksorra, amit most majd jól végigolv... (2014.01.06. 10:46) Ilyen állat nincs is!
  • mosön: Van itt még 1 gyártmány: www.dorado.com.tr/en/?page_id=107 (2013.12.30. 18:38) Titokban Peugeot-kat gyártott a Honda
  • Adam88: Nekem több Yamaha Jog om is volt, illetve van is. Szerintem semmi baj nincs a két ütemmel. Rendes... (2013.12.18. 20:34) Kettő vagy négy ütem?
  • póli: Huu.. hát itt csak úgy röpködnek a fordulatok/nyomatékok..biztos manapság azért gyártják-fejleszti... (2013.12.18. 20:22) Kettő vagy négy ütem?
  • Nigger bácsi: Ezért 120 papírt? Max 80-at.. De azt is csak foghúzósan... (2013.12.18. 20:19) Kettő vagy négy ütem?
  • Utolsó 20

Friss topikok

  • nikarágja: Köbi! Kösz, h felhívtad a figyelmemet az Égéstérben erre a cikksorra, amit most majd jól végigolv... (2014.01.06. 10:46) Ilyen állat nincs is!
  • mosön: Van itt még 1 gyártmány: www.dorado.com.tr/en/?page_id=107 (2013.12.30. 18:38) Titokban Peugeot-kat gyártott a Honda
  • Adam88: Nekem több Yamaha Jog om is volt, illetve van is. Szerintem semmi baj nincs a két ütemmel. Rendes... (2013.12.18. 20:34) Kettő vagy négy ütem?
  • románc cuvée: A 125-ös változatra szavaztam. Talán 11 Le, és valami 10.8 Nm, ami egy személynek kényelmes 70-80-... (2013.11.30. 18:21) Hoztál szivart?
  • Róbert Rakonczai: @xunilo: Ezzel vitatkoznék ugyanis szabályosan haladhat 2 segédmotoros egymás mellett egy sávban é... (2013.10.30. 13:23) Ideje megszívatni a robogósokat?

Ne gyújts rá!

2011.06.02. 09:51 kőbájker

Valamikor a cucializmusban – főleg mi, vidékiek – nem nagyon tudtuk, mi az a robogó. Még a motor és a segédmotor közötti különbség sem volt tiszta, csak azt sikerült tizenegynéhány évesen felfogni, hogy 14 éves korban meg lehet szerezni a segédmotor jogsit, amivel lehet rendszám nélküli motort vezetni.

A király nyilván a Simson volt. Mifelénk a Verhovinák már kikoptak, a Romet, a Kárpáti, majd később a Delta nem számított menőnek. Aztán megjelent a Simson robogó: a gyengülő szocializmus megfertőzte a mocskos kapitalizmus. Legalábbis számunkra egyértelmű volt a nyugati behatás – még akkor is, ha a Simson robogó egyáltalán nem hasonlított a nyolcvanas évek valódi robogóira, hiszen röpsúlyos váltóról vagy különolajozásról itt szó sem volt.

A konstrukció jó húsz évvel le volt maradva: gyakorlatilag a Schwalbe mintáját fűszerezték meg kiskerekű futóművel, az S51 műszaki alapjain. Ha belegondolunk, az égvilágon semmi értelme nem volt azon felül, hogy máshogy nézett ki: talán a térdnek nyújtott némi szélvédelmet. Ugyanaz a blokk, ülés alá helyezett tank, berúgókar, négysebességes lábváltó – ez utóbbi igen érdekes rudazattal működött a lábtartó trepni miatt, de a berúgókar megoldása is igen esetlen volt.

A Schwalbéhoz egyébiránt nem szívesen hasonlítanám: amíg az a maga idejében egy jó konstrukció volt, az SR50-en jól látszott, hogy a meglévő, oda nem illő alapokhoz próbáltak tákolással megoldást találni. A váltókar jóval hátrébb volt a szükségesnél, így a taposó alatt ment a továbbító rúd, amely egyszerű csuklókon kapcsolódott az eredeti váltókarhoz, elöl pedig a pedálhoz. A pedál spiccelős megoldású volt: előre-hátra kellett böködni, a felváltáskor balettos lábfejpozícióval, visszaváltáskor sarokkal. Csak annyira volt elkurjantott dolog, hogy ehhez képest a Schwalbe, vagy az S51 váltója egy álom.

Hozzám pár hétre került egy ilyen, kölcsönbe. Egy kollégám segített ki, amíg a saját S51-es Simsonom reménytelen elektromos gondjait próbálta megoldani valami kókány hobbista. (Finom vagyok, ha ezt mondom: nem rendelkeztünk valami jó szervizháttérrel.)

Az első kalandjaim pont a váltórudazattal estek meg.

A fő váltórúd egyszerű alumíniumból készült, és egyszer csak eltört. Nem tudom miért nem szereztem be az akkor legendás Ó utcai boltból: talán nem volt kapható. Így valami vashulladékot vágattam méretre egy gépműhelyben, ami azonban túl vékony és rugalmas volt. Húzó üzemmódban nem volt gond: visszakapcsoláskor azonban hajlott az anyag. Akkor jött a zseniális ötletem: tegyünk egymás mellé több csíkot, fúrjuk ki több helyen, csavarozzuk össze és együtt elég merev lesz.

Tök jó működött, csak nem számoltam azzal, hogy a blokk rezgései és a futóművet ért kellemetlenségek (akkoriban még a mostaninál is több macskakő) szépen szétzilálják a csavarokat, amelyeket menet közben elhagyok. Így szétesett az egész konstrukció, pótcsavarjaim pedig nem voltak. Egy lemezt meg tudtam tartani, tehát a húzó mód működött, felfelé tudtam váltani, vissza viszont nem, mert meghajlott.

Azt a napot a következő metódussal dolgoztam végig: rendesen felváltogattam, majd például lámpánál való megálláskor leugrottam a wannabe-robogóról, melléguggoltam és a trepni alá nyúlva kézzel visszapakolgattam a sebességeket.

De nem csak ezen a napon nézett mindenki hülyének.

Ennek a Simson SR50-esnek mániája volt, hogy lelazult a kuplung közepén levő csavar. Sajnos a kuplung olajban fut, azt leereszteni nem olyan egyszerű, amikor lerohadtál, mondjuk, a Váci úton, nem messze a Lehel tértől. Marad az oldalra borítós megoldás: Simson jobb oldalára fekszik, taposó leszed, kuplung dekni leszed, csavar meghúz, majd (az utolsó lépés kivételével) mintha megnyomnánk a rewind gombot, összerak.

Ezt adtam én elő a Váci úton: a járdán. A bibi ott volt, hogy a kölcsönjármű benzintankja el volt repedve, és felborított állapotban igencsak szivárogtatta a benzint. Így ott álltam egy két méter sugarú benzintócsában a járdán, felborított Simsonnal. Mindezt rezignáltan vettem tudomásul, túl voltam már azon, hogy ilyesmi miatt idegbeteg legyek.

De persze jöttek a jó szándékú, segítőkész járókelők. Percenként megszólított valaki, aki azzal kezdte a mondandóját: fiatalember, folyik a benzin! Ahogy ott álltam a benzin által feloldott, lassan málló talpú villanyszerelő bakancsomban, államig szutykosan a bűzlő pocsolya közepén, általában csak azt kérdeztem vissza: folyik a benzin? Hol? Ne mondja, észre se vettem!

A végére meguntam, már csak annyit mondtam: akkor bizony ne gyújtson rá!


 

34 komment

Címkék: simson