Hirdetés

image.jpeg

Utolsó kommentek

  • nikarágja: Köbi! Kösz, h felhívtad a figyelmemet az Égéstérben erre a cikksorra, amit most majd jól végigolv... (2014.01.06. 10:46) Ilyen állat nincs is!
  • mosön: Van itt még 1 gyártmány: www.dorado.com.tr/en/?page_id=107 (2013.12.30. 18:38) Titokban Peugeot-kat gyártott a Honda
  • Adam88: Nekem több Yamaha Jog om is volt, illetve van is. Szerintem semmi baj nincs a két ütemmel. Rendes... (2013.12.18. 20:34) Kettő vagy négy ütem?
  • póli: Huu.. hát itt csak úgy röpködnek a fordulatok/nyomatékok..biztos manapság azért gyártják-fejleszti... (2013.12.18. 20:22) Kettő vagy négy ütem?
  • Nigger bácsi: Ezért 120 papírt? Max 80-at.. De azt is csak foghúzósan... (2013.12.18. 20:19) Kettő vagy négy ütem?
  • Utolsó 20

Friss topikok

  • nikarágja: Köbi! Kösz, h felhívtad a figyelmemet az Égéstérben erre a cikksorra, amit most majd jól végigolv... (2014.01.06. 10:46) Ilyen állat nincs is!
  • mosön: Van itt még 1 gyártmány: www.dorado.com.tr/en/?page_id=107 (2013.12.30. 18:38) Titokban Peugeot-kat gyártott a Honda
  • Adam88: Nekem több Yamaha Jog om is volt, illetve van is. Szerintem semmi baj nincs a két ütemmel. Rendes... (2013.12.18. 20:34) Kettő vagy négy ütem?
  • románc cuvée: A 125-ös változatra szavaztam. Talán 11 Le, és valami 10.8 Nm, ami egy személynek kényelmes 70-80-... (2013.11.30. 18:21) Hoztál szivart?
  • Róbert Rakonczai: @xunilo: Ezzel vitatkoznék ugyanis szabályosan haladhat 2 segédmotoros egymás mellett egy sávban é... (2013.10.30. 13:23) Ideje megszívatni a robogósokat?

Közkívánatra: Winkler Vinója

2011.08.03. 11:30 kőbájker


Vágd rá kapásból ha tudod: milyen szín ez?

In Vino Veritas, tartja a közhely. A Vino klasszikus formájával valóban jól mutatna egy fürt szőlő mellett - még akkor is, ha 10-ből 9 embernek ez az idegesítő baromság jut eszébe. Nekem valamiért továbbtekeredik az agyam és nem tudom leküzdeni, hogy lejátszódjon a Markos-Nádas klasszikus (- Az igazság Barbona! - Borban, maga hülye!), amin a mai napig jót röhögök.

 

3:00-tól.

A Vino retrósága nem az a szánalmasan erőltetett nem jutott más eszünkbe. A finoman kidolgozott részletek - mint a kormány és kormánynyak környéke, a csapágy feletti részbe integrált olajvisszajelzővel, vagy a különálló műszeregység - nem csak elegánsnak, de igényesnek is hatnak.


Nem túl vastag és nagy kerekek, hanem vékonyak és kicsik.

A retro vonal ellenére új, modern robogó benyomását kelti, pedig könnyen lehet, hogy 10 éves példányt nézegetünk: ez az első széria, amit már leváltottak. Ellentmondásos, hogy egyes műszaki megoldásai már újkorában is ósdinak számítottak; ilyenek például a dobfékek.


Dobfék és lengőkaros futómű: meglepően jó.

Persze nem először bizonyosodik be, hogy a dobféket nem kell leírni: ugyan a karbantartása kicsit nehezebb a tárcsánál, de jelen esetben a Vino fékei hatásukat tekintve simán vernek egy átlagos korabeli tárcsaféket. Mechanikus dobfék mivolta ellenére robogó szintű, de hidraulikus tárcsaféknek érződnek. Sőt, egész jó adagolhatóak.

A dobfék egyébként nagy eséllyel nem véletlen: valószínűleg az első futómű kialakítása miatt tartották meg. A tárcsa nem nagyon férne el, ráadásul a dob nem ciki, hisz alig látszik a lengőkaros futóműtől, ami hasonló a Vespa, vagy a Suzuki Gemma megoldásához, csak éppen ez nem egyoldalas; igaz, így nem nyertünk bónusz könnyítést a defektszereléshez. Erről futóműről a modellfrissítéskor nagyvonalúan lemondtak, az újabb típusú Vino hagyományos teleszkópokkal rendelkezik.

A 10 collos átmérőjű kerékre 80/90-es virsligumikat szereltek - határozott benyomásom, hogy ezeket a felniket a régi 3KJ Jogon láttam utoljára. Viselkedése is hasonlatos a régi kiskerekű robogóhoz, mindenféle életveszélyt ígér az utakon: a macskakövet célszerű nagy ívben elkerülni.


Az igazi férfi nem önidindítózik: berúgja!

Ezen kívül a Vino futóműve döbbenetesen jó. A billegési hajlam nyilván megvan, mint minden robogón, de szépen ívre terelhető. Az útegyenetlenségeket szépen kompenzálja, elegánsan siklik a néha logikai játéknak beillő minőségű magyar utak döccenő-kátyú kombinációin. A hátulja kicsit puha, enyhén hintázós, de ez pont jó, mert nem okoz zavart az irányításban, viszont fokozza a kényelemérzetet. Nekem amerikai limuzin-fílinget adott, ami valljuk be, paradoxon.


Szép kidolgozás: még a bevásárlózacskó tartó kampó is fém.

A Vino barátságos, kezelhető és kényelmes: pontosan azt nyújtja, amire egy ilyen megjelenésű jármű tulajdonosának szüksége van. Ebben nagyon jó partner a blokk is: jól megy, kulturált, könnyedén akasztja az órát. Nekem még a hangja is tetszett: kellemesen visszafogott zümmögés, végsebességnél sincs az a benyomásod, hogy üvöltve erőlködik valami szúnyog alattad.


Robika elegáns: fiúnak és lánynak is jól áll.

Rengeteg Vino szaladgál Budapesten és úgy gondolom, a formáján kívül a futómű a másik ok, amiért ennyire népszerű: pontosan úgy viselkedik, ahogy kinéz. Uniszex elegancia: csajoknak és férfiaknak is jól áll, el lehet vele menni egy irodába anélkül, hogy robogós hülyegyereknek vagy motoros huligánnak nézzenek. 


Szép kalligráfia, és persze az életveszély-jelző.

A Vino egyszerű, elegáns közlekedési eszköz, ami nem nyújt negatív benyomást. Persze egy apró gáncs van: engem meglátva végre megértette Winkler, miért röhögnek rajta, amikor ezzel érkezik. Valljuk be, nem is mi vagyunk a célcsoport - egy kis vidámság amúgy csak színt visz a szürke hétköznapokba.

Ha már a színeknél tartunk, minden Vino kettős fényezéssel készült, legalábbis a 2006-os modellváltás előtt biztosan. Magyarországon a legtöbb vaníliafagyi színű, valamilyen betéttel. Ennél a példánynál egy ritka színt látunk, amiről elsőre a fogsor-mintavevő anyag jutott eszembe. Vagy talán egy húslégy belülről? Később megkaptam a szükséges információmorzsát, miszerint az olaszos vonalvezetésű járműnek olasz városi életmódot sugallva az olasz kávéházi kultúrát kéne eszembe juttatnia. Úgyhogy ez tulajdonképpen kapucsínó színű. Mentségemre szolgáljon, valami genetikai defektus miatt nálam kimaradtak a felnőtté válás kávé/cigi/pia jellegű kötelező elemei, így gőzöm sincs a kávéházi színkollekcióról.


Kisebb Lidl bevásárlás belefér. Vagy egy sisak.

A Vino ülése vajszínnel szegélyezett, szép barna bőrrel borított, alatta nagyméretű sisaktartó található, amelyben jól elfér egy liter tartalék üzemanyag az olajosflakonban. Üzemanyagszint-visszajelző ugyanis nincs. Se lámpa, se mutató, sőt tartalék-kapcsoló sincs. Marad a számolgatás, a megtett kilométer alapú kalkuláció. Na, ehhez pont nincs napi számláló.

Egy 16 éves, tuningkipufogókra rejszoló hardcore robogósnak ez nem probléma, de én nem szívesen néznék a munkahelyükre siető lánykákat, akik éppen a benzinkútra tolják a Yamahát. Igaz, sosem láttam még ilyet, pedig sok Vinót látok, nálunk a telepen van legalább három. Egyszer majd megállítok valakit és megkérdezem, milyen módszert alkalmaz, hátha van más trükk is, mert flakonozás nem tűnik szofisztikáltnak.


A Scitec folyékony amino flakonja nem annyira jó a tartalék benzinnek.

Az üzemanyagbetöltő nyílás hátul, az ülés mögött található, oldalt pedig egy kis fedelet kinyitva hozzáférünk az olajtartályhoz. Ennek szerencsére van visszajelzője, a fentebb említett, központi helyen, az orrunk előtt. Ha visszanézünk a benzintank felé, találunk egy csomagtartócskát, ami inkább jelzés értékűnek néz ki. Pontosabban kapaszkodónak: segítségével könnyedén középállványra húzza egy negyven kilós lány is a Vinót.

Nekem úgy rémlik, valamiféle megvásárolható kiegészítővel lehet ebből komolyabb csomagtartót is varázsolni, bár tök felesleges. A sisaktartó garantáltan elhoz egy komplett Lidl-s bevásárlást, de ha nem elég, fel kell venni a hátizsákot, de elférhet egy szatyor a lábtartón is. Ráadásul van egy kampó nem sokkal a gyújtáskapcsoló alatt, amire ráfér a táska és mivel fémből van, bírja is. 


Nem csomagtartó annyira, mint amennyire fogantyú.

Ugyan találtam egy „komoly” hibát, de a pozitívumok vitathatatlanok: mind esztétikai, mind műszaki téren. A Vino ára sem barátságtalan. 110 körül már találni: figyelembe véve, hogy a legöregebb példány is 2000-es, ez nem rossz. Ráadásul szinte mind megkímélt, szép állapotú, nem sportolni veszik ezeket.


Az olajbetöltő nyílás fedele kulccsal nyitható, bármilyennel.

Robika, ez a ritka színű példány (nem tudom a nevet honnan kaphatta), 90 ropi volt, ami az évtized vételének hangzik, de azért volt benne némi szerencsejáték, mert nem indult be.

Az ilyet kell jól lealkudni. A szokásos karbipucolás után nyilvánvalóvá vált, hogy a blokk nagyon jó állapotban van és tökéletesen jár. Nekem egy kicsit Vespa hangulatot ad, de furcsa módon a négyütemű ET4 jut eszembe. Olyannal mentem egy kört a múltkor: az viselkedett ennyire finoman és kulturáltan. Még leírni is képtelenség. 

Esztétikailag ez a Vino ennyi pénzért kifogástalan, maximum néhány repedés mutatja a használat, vagy inkább a pesti utak nyomát.

 


Sasszeme van, aki esztétikai hibát lát. Vagy műszakit.

Ezen a napon, pár kilométer megtétele után megértettem a Winkler Vino-mániáját: épeszű ember fel nem foghatja, hogy a logikus megfontolások ellenére (mint például hogy rövid távokra nem használunk sor négyest) miért képes valaki egy ilyennel közlekedni, akinek a garázsban egy XJR 1300 is van.

Baromi egyszerű, még ha hihetetlen is: mert Vinózni jó!


Hátrafeszít a nagy gyorsulás!
 

 

33 komment

Címkék: yamaha vino